Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Veszprém

2011.07.11

 

Veszprém (németül Wesprim vagy Weißbrunn, latinul Vesprim, szlovákul Vesprím) megyei jogú város a Dunántúlon, Veszprém megye székhelye. Egyetemi város, a „Királynék városa”.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

Fekvése és domborzata [szerkesztés]

A királynék városa a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról, északnyugatról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa által határolt, átlagosan 270 m tengerszint feletti magasságú Veszprémi-fennsík területén. Ez a központi helyzet jelentős szerepet játszott a város kialakulásában és a történelem során betöltött társadalmi-gazdasági szerepében, jelentőségében.

Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260-270 méterrel található a tengerszint fölött. A városba érkező első benyomása egy hegyek félkaréjával ölelt (fenn)sík-vidéki város képe, amely aztán a központ felé közeledve markánsan megváltozik. A Séd folyó meanderszerű kanyargásával a fennsíkot feldarabolja, s a városon belül nem ritkán 30–40 méteres szintkülönbségeket alakított ki. Az ilyen módon eldarabolódó területek városrészeket alkotnak, melyeket a Séd és mellékvízfolyásainak mélyvonulatai választanak el. A szintkülönbségek különösen szembetűnőek a Séd-völgy déli és keleti oldalán, ahol az északnyugati szelek munkájának is köszönhetően meredek dolomitsziklák törnek a magasba.

Megközelíthetősége [szerkesztés]

Veszprém Budapest felől közúton az M7-es autópályán, majd Székesfehérvárnál a 8-as főútra letérve érhető el a leggyorsabban. Győr felől a 82-es, Szombathely felől a 8-as, Balatonfüred felől a 73-as úton közelíthető meg.

Vonattal a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon vagy a Győr–Veszprém-vasútvonalon érhető el. A korábbiakban - főként balatoni turisták által - kedvelt Veszprém - Balatonalmádi - Alsóörs vasútvonalat felszámolták.

Demográfiai adatok [szerkesztés]

Veszprém vára

A 2001-es népszámlálás adatai alapján Veszprém 62 851 lakosából 59 490 fő (94,7%) vallotta magát magyarnak, 1055 fő (1,7%) németnek, 202 fő (0,3%) romának, további 425 fő (0,7%) pedig más, kisebb népcsoporthoz tartozónak.

Vallási megoszlást tekintve 35 795-en római katolikusok (57,0%), 6109-en reformátusok (9,7%), 1921-en evangélikusok (3,1%); egyházhoz, felekezethez nem tartozónak 11 944 fő (19,0%) vallotta magát.

Népességszámának alakulása 1850-től napjainkig:

  • 1850 - 10 468
  • 1870 - 12 002
  • 1891 - 12 655
  • 1900 - 14 114
  • 1910 - 14 792
  • 1920 - 15 586
  • 1930 - 17 792
  • 1941 - 21 557
  • 1949 - 18 229
  • 1960 - 25 464
  • 1970 - 38 273
  • 1980 - 54 995
  • 1989 - 66 280 (népességi rekord)
  • 1990 - 63 867
  • 2000 - 61 534
  • 2010 - 63 898

Forrás: ksh.hu | statisztikai évkönyv 1950-2000.

Története [szerkesztés]

A mai Újtelep nevű városrész nyugati részén már az i. e. 5. évezredben nagy kiterjedésű neolitikus település állt. Bár a rómaiak valószínűleg nem telepedtek le a város területén, annak határában, Gyulafirátótnál villát, Balácán pedig Caesariana néven villagazdaságot hoztak létre.

Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett, de egyes feltevések szerint már a honfoglalás előtt is állt. Bár a hagyomány szerint Veszprém öt dombra épült, valószínűbb, hogy a völgyekben való megtelepedés időben megelőzte a dombok beépülését. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.

A város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként nyelvészek szerint „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelentett, utalva Veszprém természeti adottságaira. Az is lehet azonban, hogy a város neve személynévi eredetű.[3]

Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város I. István feleségének, Gizellánaka kedvenc tartózkodási helye volt; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét.

A tatárjáráskor a vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették. Veszprém virágkorát a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspöksége (14581486) jelentette.

A 16. században a városra sötét évtizedek köszöntöttek. A törökkel szemben nem volt képes nagymértékű ellenállásra, így történhetett, hogy 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát. A vár körüli településrészek elnéptelenedtek, a lakosságot megosztották a reformáció és az ellenreformáció ellentétei. A Rákóczi-szabadságharcban a kurucok mellé álló Veszprémet a Sigbert Heister vezette császári csapatok 1704-ben kegyetlenül feldúlták.

A Szent István völgyhíd (Viadukt), a város jelképe

A 18. századot és a 19. század elejét békés fejlődés jellemezte. A város, főleg gabonapiacának köszönhetően, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága 2500-ról 14 000 főre emelkedett. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége. A még gyorsabb fejlődés akadálya a városlakóknak a püspökkel szembeni feudális függése volt, ami csak 1870-ben, Veszprém rendezett tanácsú várossá válásával szűnt meg teljesen.

Az első magyarországi vasútvonalak elkerülték a várost. Amikor 1872-ben végre megépülhetett a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely vonal, a püspök és a város vezetői megakadályozták, hogy az a városon haladjon át, így a vasútállomás Jutasnál, a városközponttól több kilométerre épült meg. Ez a döntés a város fejlődésére nézve súlyos következményekkel járt: Veszprém céhes ipara és gabonapiaca hanyatlásnak indult, korábbi kereskedelmi szerepe megszűnt. A gazdasági stagnálást a népességnövekedés megállása is tükrözte.

A fellendülés az 1930-as évekig váratott magára; ekkor a városba számottevő hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet. A második világháború idején a várost több bombatámadás is érte, a Viadukt középső íve is súlyosan megrongálódott. Az iparosítás, a kutatóintézetek és egyetem telepítésével párhuzamosan, az 1950-es években folytatódott, aminek következtében a város lakossága 40 év alatt három és félszeresére nőtt; ez a folyamat a rendszerváltozás után megállt, ma viszont a népesség újra növekvőben van. Veszprém 1990-ben válhatott megyei jogú várossá.

Címere [szerkesztés]

Mivel Veszprém egészen 1848-ig a püspök (és részben a káptalan) tulajdonában volt, külön címerrel nem túl hosszú ideje rendelkezik. Önálló városi címer elsőként az 1720-as évekből származó pecséteken bukkan fel. A ma is használt címert 1906-ban hozták létre, a korábban a nemesek, illetve a polgárok közössége által használt két külön címer egyesítésével.

Veszprém: Belvárosi panorámakép a Cholnokyváros felől (KT.2010.)

Városrészek [szerkesztés]

A középkor végi Veszprém a váron kívül hat városrészből állt. Ez a felosztás onnan eredt, hogy a városrészek (szegek) korábban önálló települések voltak. A szegek a török időkben teljesen elpusztultak, így a középkori és újkori városrészek, illetve elnevezésük között folytonosságról nem beszélhetünk. Részletesebb leírásért lásd: Veszprém középkori városrészei. Veszprém 14 városrészből és 11 úgynevezett „városrésznek nem minősülő területi egységből” áll. A városrészek a következők (zárójelben a hozzájuk tartozó, városrésznek nem minősülő területi egységekkel):

Látványjavító épületszínezés a Jutas lakótelepen (KT.1985)
A Cholnoky zöldbeágyazot városrész (KT.1986)

További, városrésznek nem minősülő területi egységek:

 

Látnivalók [szerkesztés]

Szent Mihály-székesegyház
Tűztorony

A várnegyedben [szerkesztés]

Városháza
Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár új épületszárnya

A várnegyeden kívül [szerkesztés]

Gazdaság [szerkesztés]

Az egykori főispáni lak ma a Veszprém Megyei Munkaügyi Központnak ad otthont

A rendszerváltozást követő néhány évben Veszprém megsínylette a gazdaság szerkezeti átalakulásának hatásait. A megye legtöbb nehézipari üzemének bezárásával a városban kiépült tudományos–kutatási infrastruktúra jelentős része is válságba került. A munkanélküliségi ráta átlépte a 20%-os küszöböt.

A megoldást tőkeerős vállalatoknak a városba történő telepítése jelentette. Mára a munkanélküliség 5–6% körüli, ez a megyei és az országos átlagnál is mintegy 2 százalékponttal alacsonyabb. Lakossági vásárlóerőt tekintve a veszprémi kistérség negyedik az országban (Győr, Székesfehérvár és Budaörs után).

Gazdasági és kulturális szempontból is nagy fontosságú volt a Veszprémi Egyetem (ma Pannon Egyetem) szakképzési kínálatának az 1990-es években lezajlott jelentős bővülése.

A gyakran megrendezett minőségi fesztiválok, rendezvények ellenére Veszprémnek vannak még tartalékai a városi idegenforgalom fejlesztésében.

A lakossági infrastruktúra fejlett. Veszprém vízhálózata 1896-ra, elektromos hálózata – a bevezetés szükségességéről folytatott hosszas viták után – 1908-ra épült ki. Ma a villanyszolgáltatás minden, a víz-, telefon- és gázszolgáltatás, valamint a csatornázás a csatári üdülőtelep kivételével valamennyi városrészre kiterjed.

Közlekedés [szerkesztés]

Közúthálózat [szerkesztés]

A Viadukt két kis íve

A Belváros úthálózata középkori eredetű; a Veszprémből kivezető utak többségének mai helye a 18. század végére alakult ki. A legnagyobb, nyugat-keleti irányú forgalom évszázadokon át a vár alatti Hosszú-völgyben (a mai Jókai Mór utcán) haladt. Ez az 1930-as években, a 8-as számú állami közút megépítésével változott meg: az új főút számára a Palotai út (ma Budapest utca)–Kossuth utca–Óvári Ferenc utca–Jeruzsálemhegy–Temetőhegy vonalat jelölték ki. A Jeruzsálemhegy és a Temetőhegy között húzódó Séd-völgy fölé 193637-ben épült meg a veszprémiek által csak Viaduktként emlegetett Szent István völgyhíd.

Veszprém vezetői már az 1940-es évek második felében felismerték, hogy az országos főútvonalnak a városon történő átvezetése nem volt helyes döntés. A kicsi Szabadság tér forgalma az 1970-es évek végére országosan a harmadik helyet „érte el” (a budapesti Nyugati tér és a miskolci belvárosi kereszteződés után). A megoldást a körgyűrű több szakaszban történt megépülése jelentette a 70-es és 80-as évek fordulóján (Veszprém volt az első magyarországi város, amely köré teljes útgyűrű épült); azóta a 8-as út a város legszélén halad el, így a belváros forgalma lényegesen csökkent.

A 8-as útnak a várostól nyugatra, Márkóig, valamint keletre, Várpalotáig terjedő szakaszát az elmúlt években négysávossá fejlesztették. Tervben van a Veszprémből Dunaújváros felé haladó M8-as autópálya megépítése.

Távolsági közlekedés [szerkesztés]

Mint már említettük, az 1872-ben megépült Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal néhány kilométerre elkerülte a várost; ez a következő évtizedekben súlyos gazdasági hátrányokkal járt (ma viszont a gépkocsival közlekedőknek inkább előnyt jelent). 1896-ban a városba vezető szárnyvonalat alakítottak ki, amit 1909-ben meghosszabbítottak a Balaton felé (Alsóörs–Veszprém-vasútvonal); az itt közlekedő szerelvényeknek viszonylag nagy szintkülönbségekkel kellett megküzdeniük, így híresen lassúak voltak. A szárnyvonalat 1969. szeptember 30-án megszüntették. Pótlását helyközi autóbusz-járatok látják el, de az elmúlt időszakban – részben más útvonalon történő – újraépítése is szóba került (Veszprém–Balaton-vasútvonal).

A Székesfehérvár–Szombathely-vonalat 19992000-ben villamosították. A „fővonalon” kívül Veszprémből dízelvontatású szerelvények közlekednek Győrbe. A győri vonalnak Veszprémvarsányig a Bakonyba kell felkúsznia, szintén jelentős szintkülönbség leküzdésével. Az átlagsebesség ennek megfelelően itt is nagyon alacsony; de ezért jelentős kárpótlást nyújt, hogy a vonal vadregényes, szép hegyvidéki tájon halad, alagutakkal tűzdelt pályán. A Hajmáskéren át Lepsénybe vivő szárnyvonal a Budapestről a Balaton déli partjára (és tovább) közlekedő vonatokhoz biztosított összeköttetést – 2007. március 3-ig.

A vasútállomást (korábban Jutasi állomás, majd 1969-ig Veszprém külső pályaudvar) 1872. augusztus 9-én adták át a forgalomnak. Az állomás épületét azóta többször is felújították. A vágányokhoz ma már aluljáró vezet.

A helyközi autóbusz-közlekedésről a Balaton Volán Zrt. gondoskodik. Az autóbusz-pályaudvar a Belváros keleti szélén, a Jutasi úton található. Nemrég került sor a felújítására, sokak szerint mégis túlzottan zsúfolt és forgalmas, amire a város valamely külső részére való átköltöztetése jelenthetne megoldást.

A Veszprém melletti Szentkirályszabadja egykori katonai repülőteréről a Honvédség a két település javára lemondott. Ha a repteret sikerül a polgári légiforgalom számára átalakítani, az minden bizonnyal jelentős gazdasági előnyöket hoz a város számára. A létesítményt a két önkormányzat 2006 szeptemberében egy szakmai befektetőnek értékesítette.

Helyi tömegközlekedés [szerkesztés]

A helyi tömegközlekedést Veszprémben a Balaton Volán Zrt. autóbuszjáratai biztosítják. A városban az 1960-as években indult meg az autóbusz-közlekedés. Jelenleg 28 vonalon összesen 57 jármű áll az utasok rendelkezésére.

Oktatás [szerkesztés]

Az egyetem A épülete

Felsőoktatás [szerkesztés]

Veszprém volt az első magyarországi város, ahol egyetemi rangú felsőoktatási intézményt alapítottak (Káptalani Főiskola), ahol a diákok jogot, teológiát és a hét szabad művészetet (azaz bölcsészetet) hallgathattak, itt képezték a kor diplomatáit. 1276-ban azonban Csák Péter seregei elpusztították az intézményt, amely már nem épült újjá. Veszprém 1949-ben, a Budapesti Műszaki Egyetem egyik karának a városba telepítésével nyerte vissza egyetemi városi rangját. Az intézmény 1951-ben vált önállóvá; jelenleg Pannon Egyetemnek hívják. Az egyetemnek ma öt kara van, és több, mint 10 ezer hallgató tanul a modern filológiai és társadalomtudományi, a gazdaságtudományi, a mérnöki, az informatikai és a mezőgazdaságtudományi szakok valamelyikén.

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola [1] elődje, a Papnevelő Intézet 1711-ben jött létre. Az 1991 óta ezen a néven működő, hittanári, lelkipásztori és szociális munkás képzést kínáló intézménynek a 2003/2004-es tanévben 269 hallgatója volt.

Középfokú oktatás [szerkesztés]

Padányi Római Katolikus Iskola

A Lovassy László Gimnázium a piaristák által 1711-ben alapított gimnázium jogutódja, mai nevét 1950-től viseli. Hosszú ideig a várban, a piarista templom és rendház szomszédságában működött; ez az épület ma a közgazdasági szakközépiskolának ad otthont. A statisztikák szerint Magyarország legszínvonalasabb gimnáziumai közé tartozó intézményben tanult többek között Batsányi János költő, Cholnoky Jenő földrajztudós, Zichy Mihály festő és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök; illetve itt tanított Brusznyai Árpád, az 1956-os forradalom veszprémi mártírja.

További középiskolák a városban:

  • Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola és Diákotthon [2]
  • Gastroker Alapítványi Vendéglátóipari, Kereskedelmi Szakközépiskola és szakiskola.[3]
  • Ipari Szakközépiskola és Gimnázium [4]
  • Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola [5]
  • Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium [6]
  • Merkantil Alapítvány Kereskedelmi Szakközépiskola
  • Padányi Biró Márton Római Katolikus Iskola [7]
  • Séf Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskola [8]
  • Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium [9]
  • Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola [10]
  • Vetési Albert Gimnázium [11]

Veszprémben rendezték meg a III. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát 1961-ben, valamint a VIII. Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát 1996-ban.

Kulturális élet [szerkesztés]

A Petőfi Színház épülete

Színházak [szerkesztés]

A veszprémi színjátszás története két évszázadra nyúlik vissza. 1814-ből származik az első ismert helyi színlap, amely egy Kotzebue rémdráma előadásáról tudósítja a városi közönséget. 1905-ben alakult meg a városi Színpártoló Egyesület, amely szorgalmazta egy önálló színházépület megépítését. A Medgyaszay István által tervezett szecessziós stílusú színházat – amely az első vasbeton-szerkezetű épület volt az országban – 1908. szeptember 17-én avatták fel, 1920 óta Petőfi Sándor nevét viseli. Ma Veszprémi Petőfi Színháznak hívják, és része a Latinovits Zoltánról elnevezett Játékszín is.

2005-ben egy második színház jött létre a királynék városában: az elsősorban kortárs darabokat előadó Pannon Várszínház. Kezdetben kisebb méretű előadásokat tartottak, melynek helyszínéül a Csermák Antal Zeneiskola szolgált. Az egyre növekvő érdeklődés következtében a színház ma már a régi Séd Filmszínházban működik, ahol egy időben több száz érdeklődő tekintheti meg a zenés darabokat, a komolyabb és könnyedebb musicaleket, előadásokat. A 2008-as évben a színház elindította játékszíni előadásait is, melyeket a Dubniczay-palotában tekinthetnek meg a színházkedvelők. Az előadások mellett a színház részt vesz a kulturális élet további szervezésében, hiszen a Pannon Várszínház a rendezője a Veszprémi Tavaszi Fesztivál, valamint az A Tánc Fesztiválja nevű rendezvényeknek.

Természetesen nem csak az idősebb és ifjúsági korosztály szórakozhat a színházi előadásokon. Az egészen kicsi gyermekek a Kabóca Bábszínház bábelőadásait látogathatják.

Laczkó Dezső Múzeum

Múzeumok, kiállítások [szerkesztés]

Fesztiválok [szerkesztés]

Gizella-Napok [szerkesztés]

A Gizella-napok Művészeti Fesztivál rendezvénysorozatot a Veszprém történetében is jelentős szerepet betöltött első királynénk emlékére a Városi Művelődési Központ rendezi meg minden év májusában, a Gizella névnaphoz kapcsolódva.

Veszprémi Nyári Fesztivál [szerkesztés]

A Gizella Napokhoz hasonlóan a Művelődési Központ szervezésében, 2001 óta rendezik meg augusztus első heteiben. Számos különböző műfajnak, így többek között kamara-, színpadi és templomi zenének, táncnak, valamint irodalmi és népművészeti programoknak ad otthont.

A Nyári Fesztivál része még a Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál, amelyen négy földrészről érkezett énekkarok mutatják be tudásukat és mérkőznek meg egymással.

Veszprémi Ünnepi Játékok [szerkesztés]

2004 óta szintén augusztus elején a várban koncertek sora vár az érdeklődőkre. Az elmúlt öt év során világszerte ismert művészeket is fogadott az Ünnepi Játékok fesztiválja.

Utcazene Fesztivál [szerkesztés]

A 2000 óta létező Utcazene Fesztivál olyan többnapos rendezvény, amelynek keretében amatőr előadók egymással versengve mutatják meg zenei tudásukat. Az utóbbi években már neves sztárzenészek és énekesek is felléptek a fesztivál színpadjain.

További fesztiválok [szerkesztés]

  • "Tavaszi Játékok" Nemzetközi Gyermek - és Ifjúsági Művészeti és Sport Fesztivál (a SZÉPORSZÁG Rendezvényiroda szervezésében)
  • Veszprémi Tavaszi Fesztivál
  • A Tánc Fesztiválja, Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozó (a Pannon Várszínház rendezésében)
  • Veszprémi Tavaszi Fesztivál (a Pannon Várszínház rendezésében)
  • Kabóciádé Gyermekfesztivál (a Kabóca Bábszínház rendezésében)
  • Cell-Cup Nemzetközi Kézilabda és Kulturális Fesztivál
  • Kamera Hungária Televíziós Műsorfesztivál (2008-tól ismét)
  • Pannonfíling Filmfesztivál
  • "Veszprémi Játékok - Gyerek Sziget" Nemzetközi Gyermek - és Ifjúsági összművészeti Fesztivál (a GYERMEKMOSOLY Alapítcány és a SZÉPORSZÁG Rendezvényiroda szervezésében)

Média [szerkesztés]

Televízió [szerkesztés]

Rádió [szerkesztés]

Újság [szerkesztés]

Sport [szerkesztés]

Kézilabda [szerkesztés]

Veszprém legkedveltebb sportja egyértelműen a kézilabda. A város csapata, az MKB Veszprém KC Magyarország legsikeresebb kézilabda csapata, és nemzetközi szinten is elismert, sikeres. A csapat 19-szeres magyar bajnok, 19-szeres Magyar Kupa-győztes, 2-szeres EHF Kupagyőztesek Európa Kupája győztes, 1-szeres EHF Bajnokok Ligája ezüstérmes. Székhelye a Veszprém Aréna komplexum, ahol 6000 néző előtt játsszák meccseiket. Veszprémben kerül megrendezésre a Cell-Cup Nemzetközi Kézilabda és Kulturális Fesztivál is, ahol az Európából, valamint a világ további országaiból érkező több száz ifjúsági és felnőtt női illetve férfi csapat mérkőzik meg minden évben.

Labdarúgás [szerkesztés]

Veszprém városának labdarúgócsapata a Veszprém FC. A csapat 1988-ban érte el legnagyobb sikerét, amikor az NB II bajnokaként feljutott az élvonalba, ahol öt évig szerepelt. A VFC az 1992/93-as idényben az utolsó helyen végzett, így búcsúzott az NB I-től; a lefelé irányuló tendencia sajnos nem állt meg, végül a csapat meg is szűnt. 2006/07-ben a Veszprém FC új szakosztályt nyitott és zömében az ifjúsági csapat játékosaival fölényesen nyerte a Megyei 2. osztályt. A csapat nevezett az NB III-ba. A 2007/08-as idény végén a VFC az NB III - Bakony csoport 6. helyén állt. 2008/09-ben a VFC a Magyar Kupa 3. fordulójában 2-1-re legyőzte az NB I-es Zalaegerszegi TE csapatát, így bejutott a legjobb 32 közé. Jelenleg ádáz harcot vív a feljutásért a Hévíz ellen.

Az 1998–99-es szezonban egy 20-30 fős B-Középük létezett, a nevük No Name Boys volt. 2000-ben az NB1-B ből való kiesés után feloszlottak. 2009-re megalakult az új veszprémi ultra csoport, Bakonyi Betyárok Bandája névvel (melyről szavazást tartottak honlapjukon, és meggyőző fölénnyel ez a név aratott sikert). A legutóbbi meccsen (a KSE Csesztreg ellen 4-0-ra győzött a Veszprém) már 30 fő volt jelen az ultra csoport tagjaként a meccsen, ahol olyan hangulatot teremtettek amire már közel 10 éve nem volt példa a veszprémi stadionban, énekekkel, dobokkal, drapériákkal, zászlókkal. Általánosságban viszont viszonylag kevés ember látogatott ki még meccsekre, körülbelül 350-400 fő.[4]

Floorball [szerkesztés]

Veszprém Lizards

Képgaléria (légifelvételek) [szerkesztés]

Híres veszprémiek [szerkesztés]

A városban születtek [szerkesztés]

Magyarázat

  • Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend Nemzetközi Nagy perjelség Málta (Szent Erzsébet Komenda )

A városban éltek [szerkesztés]

Megyeháza

Testvérvárosok [szerkesztés]

Veszprém jelenlegi testvérvárosai:

Városok, amelyekkel korábban volt testvérvárosi kapcsolat, de ez mára megszűnt:

Žamberk kivételével valamennyi jelenlegi és volt testvérvárosról utca van elnevezve Veszprémben.